Deák Ferenc

(Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.)

ÉLETE
Söjtörön született 1803. okt. 17-én. 1808 és 1854 között Kehidán lakott. Gimnáziumi tanulmányait többek között Keszthelyen és Kehidán végezte, majd 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett.
1824-től 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt.

1833/36-ban és 1839/40-ben ő képviselte Zalát a pozsonyi országgyűlésen. Az ellenzék egyik vezéreként a jobbágyság helyzetének javításáért és a szólás- valamint a sajtószabadságért küzdött.
1841/43-ban európai színvonalú büntetőtörvénykönyvet dolgozott ki.


1848 áprilisában a Batthyány kormány igazságügyminiszterévé nevezték ki. 1848 őszétől a szentgróti választókörzet képviselőjeként vett részt a pesti országgyűlésen.
1949-ben visszavonult a politikától és az 1850-es években a passzív nemzeti ellenállás mintaképe lett.
1854-ben eladta birtokait és Pestre költözött.
Az 1861-es országgyűlés idején a felirati pártot vezette, majd 1865-től oroszlánrészt vállalt a kiegyezés előkészítésében.

Az 1867-es kiegyezés után "a haza bölcse"-ként ünnepelték.
Budapesten hunyt el 1876. január 28-án. Síremléke a budapesti Kerepesi úti temetőben áll.

IDÉZETEK
"A szabadság többekkel megosztva becsében nem veszít, sot erejében nyer."
"Csak ott igazán boldog és virágzó a haza, hol a földet szabad kezek muvelik, ott eros a nemzet, hol szabad kezek védik a tulajdont és a függetlenséget."
"Turni fog a nemzet, remélve a szebb jövendot és bízva ügyének igazságában."
"Kit sem a hatalomnak parancsszava, sem becstelen érdekek, sem hiúság és a pillanatnyi népszeruség hajhászása nem vezetnek, hanem keresi a haza javát és követi saját meggyozodését, az könnyen viseli a felelosség terhét."
"Csak a munka fejti ki, csak az tartja fönn a testnek és léleknek erejét. Csak a munka tesz hasznossá. A munka egyik legszentebb rendeltetése az embernek."
"Kedves szüloföldem, Zala... azon vidék, melyben életem nagyobb részét töltöttem, mely látta bölcsomnek ringását, melyhez a legszorosabb, legszentebb láncok kapcsolnak, parancsolt újra velem és követévé választott."


ANEKDOTÁK

Széchenyi és Deák
Az 1839/49-ik országgyűlés befejezése után Széchenyi Deákhoz ment és a következőket mondta:
- A te érdemed, hogy az országgyűlés eredmény nélkül el nem oszlott. Isten áldjon meg, barátom, őrködj ezentúl is a haza java fölött. Ügyünk vezérlete hála istennek kezedben lévén, e búcsúzó szavakat intézem hozzád: "Tu es Petrus, et superhanc patram aedificabo ecclesim meam." / Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat./
- "Krisztus mondja Péternek" - válaszolta szerényen Deák.




Sámuel könyvéből
A képviselőház egy ülésén egy baloldali képviselő át talált menni a jobboldalra. Deák megfogta:
- Csak kérdeznék tőled, öcsém, valamit, de nem teszem, mert megfelelhetnél rá a Bibliából.
- Csak kérdezze, bátyám - sarkallta a képviselő -, mert biz én nem tudom könyv nélkül a Bibliát s így a felelet könnyen elmaradhat.
- Hát azt kérdezném - mosolygott az öregúr -, mit keres Saul a próféták között? S erre te azt felelhetnéd: elindultam megkeresni atyám szamarait, s íme megtaláltam őket.




Ameddig lehet
A Bach-rendszer idején egy előkelő német azt kérdezte Deáktól:
- Hát ön lehetetlenségnek tartja, hogy Magyarország elnémetesedjék?
- Lehetetlenség éppen nincs benne.
- Hát akkor miért nem adják meg magukat?
- Uram, ha az orvos azt mondaná önnek, elélhet még egy darabig, de meghalhat ma is, mit tenne ön?
- Élnék, ameddig lehet.
- No hát, mi is megpróbáljuk mint magyarok élni, ameddig lehet.


Körülbelül
A hatvanas évek vége felé történt. Kiment egyik este Deák Ferenc a Szabadelvű Klubból és kereste a kalapját a szögön. Nem találta. Amint kerese, ránéz egy mellette álló képviselőtársára, Besze Jánosra, akinek a fején meglátja a kalapját. Azt mondja Deák Ferenc Besze Jánosnak:
- János, ez az én kalapom!
Besze János leveszi a kalapot a fejéről, megismeri és így szól:
- Igaz, bátyám, körülbelül egyforma a mi fejünk.
Deák Ferenc erre ezt mondta:
- Körül lehet, de belül nem.